Kri-Kri (Capra aegagrus creticus)
más néven Agrimi, vagy krétai kecske
Kréta szigetének legismertebb, és legnagyobb vadon élő emlőse a krétai kecske. Eredetileg az egész Földközi-tenger térségében honos volt, ám napjainkra már szinte csak Krétán találkozhatunk velük.
A helyi lakosság már az ókorban is tisztelte őket: a kri kri kecskék egészen korai krétai barlangrajzokon, érméken, vázákon is felfedezhetőek. A második világháború évei alatt rendkívül megcsappant a létszámuk, az 1960-as évekre már csupán alig pár száz kecske élt vadon.
Az utóbbi évtizedek szigorú védelmének köszönhetően azonban jelenleg ismét növekszik a kri-kri populáció, mára már kb. 2000-2500 állat élhet a szigeten. A legnagyobb csapatok a Szamariai szurdok térségében, és a Fehér-hegység magaslataiban találhatóak. Vadászata minden évszakban szigorúan tilos, melyet krétai vadőrök rendszeresen ellenőriznek is.
A kri-kri kecskét igazán különlegessé a háziasított testvéreinél nagyobb termete, és méretes, akár egy méter hosszúra is megnövő, hátrahajló szarvai teszik. A szarvak méretéből az állatok kora is viszonylag könnyen megállapítható, a belőlük kiálló dudorok az évek számát jelzik. Az állatok színezete világosbarna, a hátukon végigfutó fekete mintákkal, esetenként teljesen fekete mellkassal. Nyári rövid szőrüket télen dúsabbra és hosszabbra cserélik. A hímek nagyobbra nőnek, mint a nőstények, és előbbiek egészen hosszú szakállt is ereszthetnek.
Rendkívül ügyesen manővereznek az egészen keskeny sziklapárkányokon is, nagy meredélyek fölött is magabiztosan ugrálnak. A kri kri kecskék az emberek közelségét általában kerülik, így hegyi túrák alkalmával is csak ritkán futhatunk össze velük - kivéve a Samariai szurdok környékét, mivel ott már hozzászoktak az emberekhez.
Vadon élő, fiatal Kri Kri példányok
