A mediterrán térségek hagyományosan gazdag növényvilággal rendelkeznek, és ezek közül Kréta sem kivétel: a sziget hegyvidékein és a sík részeken egyaránt rengeteg jele van a zöldellő életnek. Még a távolról kopárnak tűnő hegycsúcsok sziklarepedéseiben is zuzmók és magaslati cserjék élnek, a csapadékosabb évszakokban sokszor zöldebbé téve a látványt. És míg a sziget nyáron, a forró száraz évszakokban gyakran mutat kietlen képet, ez késő ősztől kora tavaszig egész megváltozik: az esők megérkezte után Kréta zöldbe és virágokba borul, sok nyaraló ilyenkor szinte rá sem ismerne. A kiégett és elszáradt fű ismét kel, a sárgás növényzet helyébe élettel teli virágok és levelek lépnek: jácintok, tulipánok, ciklámenek, kakukkfű, zsálya, rozmaring, és krétai orchideák pompáznak.

Az alacsonyabb lankákon főként az örökzöld mediterrán tűlevelűek dominálnak, köztük borókák, ciprusok, fenyők rengetege. A sík vidék jellegzetes fái közül a legelterjedtebbek a fenyőkön kívül a platánfák, tölgyek és az itt őshonos krétai tamariszkuszok. A mezőgazdasági centrumok környékén az olívafák dominálnak, nem egyszer kiterjedt erdőket alkotva. Igazi görög szigethez méltón Krétán is találhatóak szőlőültetvények, melyek terméséből remek italokat készítenek a helyi termelők.

Európában egyedülálló módon Krétán egy pálmafaj is őshonos: a Phoenix theophrasti fajta Kelet-Krétán, Vai strand közelében alkot ötezer fánál is nagyobb erdőt, valamint Rethymnótól délre, Prevelinél is megtalálható. Az akár 14-15 méteres magasságot is elérő datolyapálmák csoportokat alkotva nőnek, gyakori hogy ugyanazon gyökérzet 4-5 törzset is ellát tápanyaggal.