Kazarma erőd
Régió: Kelet-Kréta, Lassithi
Kelet-Kréta egyik jellegzetes erődje Sitia városa felett őrködik.
A Kazarma elődjét a legtöbb krétai várral ellentétben még nem a velenceiek, hanem a bizánciak emelték, akik még a Velencei birodalom előtt uralták a legnagyobb görög szigetet. A város akkori védelmét betöltő barakkot hol földrengések, hol a környéket fosztogató kalózok amortizálták le, a sérüléseket azonban mindig igyekeztek mielőbb kijavítani, az épületet pedig rendben tartani. 1538-ban azonban rettegett kalóz, Barbarossa érkezett a város alá hajóival, aki hosszas ágyúzás után szinte földig rombolta az erődöt, és ezzel hosszú időre elfoglalta a környéket.
A kalózvezér kiűzése után a Krétára érkező velenciek jelentősen kibővítették az addig csak a város feletti őrtorony szerepét betöltő barakkot: a falakat megerősítették, magasságukon emeltek, és nagyobb alapterületet kapott. Ennek eredménye egy sokkal erősebb és tekintélyesebb erődítmény lett, ami ekkor kapta meg eredeti nevét is: a Casa di Arma, azaz a hadsereg barakkja módosult az évszázadok során Kazarmára.
A kalózvezér kiűzése után a Krétára érkező velenciek jelentősen kibővítették az addig csak a város feletti őrtorony szerepét betöltő barakkot: a falakat megerősítették, magasságukon emeltek, és nagyobb alapterületet kapott. Ennek eredménye egy sokkal erősebb és tekintélyesebb erődítmény lett, ami ekkor kapta meg eredeti nevét is: a Casa di Arma, azaz a hadsereg barakkja módosult az évszázadok során Kazarmára.
A török haderő érkeztétől, és azok nyugati hadműveleteinek sikerének hírétől megrettenve a környék parancsnoka, Mocegino admirális úgy döntött, nem kísérletezik a város védelmével - a velencei haderőt az akkori Heraklion környékére csoportosította. Abban bízott, hogy az egyesült velencei csapatok nagyobb sikerrel veszik fel a harcot az Oszmán birodalom nyomásával, ám mint később kiderült, hogy ez sem volt elegendő.
A megszállók enne köszönhetően Sitiát komolyabb ellenállás nélkül foglalhatták el, és a törökök azonnal berendezkedtek az erődbe. Néhány új épületet is emeltek benne: további őrtornyokat és belső tárolóhelyiségeket alakítottak ki. A falak karbantartására azonban nem fektettek elegendő energiát: bár a belső részek állapotát megőrizték, a krétai erőd külső falai lassú pusztulásnak indulnak. Ma ezen okok miatt már csak az erőd belső részének falai állnak, a külső védelemnek pedig már csak az alapkövei láthatóak Sitia dombjain.
A Kazarmát napjainkban főként történelmi vonatkozása miatt keresik fel sokan, a helybélieknek pedig rendszeresen tartanak benne előadásokat, zenés rendezvényeket.
