Zakros egyike volt a legnagyobb városoknak i.e. 1800 környékén, mely több száz évig virágzott ebben a régióban. A város központját uraló palota, melynek falai ma a legfőbb emlékei a zakroszi civilizációnak, fénykorában több ezer négyzetméteres területet foglalt el, és 150 helyiség volt benne megtalálható. A dimbes-dombos területre épült városközpont több szárnya is bejárható: a falak, kutak, lépcsők maradványaihoz ösvények vezetik a látogatót.

Az első településmaradványokat a földből 19. század elején fordították ki, ám ezután még évtizedek kellettek a teljes feltáráshoz. Az ásatások nagy része D. G. Hogarth régész nevéhez fűződött, akinek csapata több épületet is kiásott, valamint számos eszközt, kerámiát, és egyéb ókori emléket fedezett fel.

A második világháború a munkálatok szüneteltetését is jelentette, ám amikor újrakezdődtek az ásatások, akkor fedezték csak fel magát a palotát: az ekkor már Nikolaos Platon görög régész által irányított munkálatokban felszínre kerültek a központi épület falai.

A palota és környező épületek maradványai a tengerpart mentén elterülő Kato Zakrostól csupán egy sétányi távolságra vannak, így össze lehet kötni a strandolást a feltárás megtekintésével. A falakon kívül napvilágra bukkant kisebb dolgok, például az ókori kerámiák, használati tárgyak, érmék a Sitia városában található régészeti múzeumban vannak kiállítva.