Miért hívják Égei-tengernek Görögország meghatározó tengerét?
Kréta nagyszabású történelme legendák sorát hívta életre az évezredek során, melyek magának Görögországnak is számos elemét átszövik. Az egyik fontos krétai legenda az Égei-tenger (Aegean Sea) elnevezésébe avat be bennünket, mely egy hosszabb történetfolyam része is egyben. Ha egyben szeretnéd elolvasni a teljes történetet, kezdd el oldalunkon a Knossos labirintusának és a Minótaurusznak történetével, folytasd Daidalosz és Ikarosz repülésének leírásával, majd jelen írásunkkal, az Égei-tenger elnevezésével fejezd be.
Androgeosz bukása
Androgeosz (Androgeus), a krétai Mínosz király fia korának egyik nagy bajnoka volt: számos tornán győzelmeskedett, alig akadt halandó férfi, ki oly bátor és ügyes lett volna, mint ő. Az athéniak nem nézhették tétlenül, hogy az ő legjobbjaik is sorra alulmaradnak a fiatal krétaival szemben, és a király tanácsadói kieszeltek egy tervet: azt tanácsolták Égeosznak (Aigeusz, Aegeos), Athén város urának, hogy küldje el Androgeoszt a hírhedt maratoni bika legyőzésére, abban bízva, hogy a bika komolyan megsebesíti vagy akár meg is öli az ifjút. Végül a hatalmasra nőtt, dühöngő állat erejével szemben még Androgeosz leleménye és ifjonti ereje is tehetetlennek bizonyult, és a maratoni bikának sikerült halálra taposnia őt.
Mínosz a fia haláláról és az athéniak tervéről értesülve azonnal hadjáratot indított a város ellen: Kréta szigetéről indulva több száz hajó szelte át a tengert, és ostromolta meg Athént. Égeosz királyt végül legyőzték, aki békéért esedezett: Mínosz elfogadta az athéni békeajánlatot, azonban komoly sarcokat rótt ki a városra. A követelések egyik legsúlyosabbika az volt, miszerint kilenc évente tizennégy ifjút, hét fiút és hét leányt kellett kiállítania és elküldenie Égeosznak Mínoszhoz, aki beküldte őket a Minótaurusz labirintusába, hogy feláldozza őket a teremtménynek.
Égeusz és Thészeusz egyezsége
Az első két áldozati hajó elküldése után érkezett haza Athénba Thészeusz, Égeusz király fia, aki sokáig idegen vidéken nevelkedett, és külhonban megtanulta a harc minden csínját-bínját. Az ifjú harcos felajánlkozott, hogy a harmadik hajóval ő is elutazik Mínoszhoz, és végez a labirintusban garázdálkodó bikafejű szörnnyel, a gyilkos Minótaurusszal. A király eleinte megpróbálta lebeszélni a fiát a vállalkozásról, majd látva Thészeusz elszántságát, rájött, hogy mindez hasztalan.
Az Athén kikötőjéből egyenesen Krétára induló hajón felvonták a gyász jelét, a fekete lobogót, amire csak fegyvertelenül léphettek az áldozatnak szánt ifjak. Indulás előtt Thészeusz megígérte apjának, hogy ha sikerrel jár, akkor büszkén, fehér lobogóval fog hazatérni – ám ha azonban kudarcot vall és elesik a küzdelem során, visszafelé is fekete lobogó lesz felhúzva az árbócra, és gyászhírrel fut be Athénba a hajó.
Tészeusz győzelme és Ariadné átka
Thészeusz küldetése végül sikerrel járt, legyőzte Kréta bikafejű szörnyét, a Minótauruszt, és még Knosszosz labirintusából, a végtelennek tűnő, trükkösen megtervezett útvesztőből is kijutott. Az ifjú hős győzelme és szabadulása azonban nem sikerülhetett volna Ariadné, Mínosz király lánya nélkül, aki beleszeretett az athéni ifjúba.
Még mielőtt Thészeusz belépett volna a Minótaurusz labirintusába, Ariadné felajánlotta, hogy segít neki: ő adta Thészeusznak a varázskardot, aminek segítségével legyőzte a bikafejű, emberi testű teremtményt, és azt a fonalgombolyagot is, mely mutatta a kiutat az útvesztőből. Thészeusz cserébe megígérte neki, hogy ha sikerrel jár, őt is magával viszi Athénba, és ígéretét megtartva így is tett – együtt szálltak fel a Krétáról elmenekülő hajóra.
Krétáról visszatérőben több szigeten is megálltak, köztük Naxoson, ahol a tengeri utazásban megfáradt Ariadné kiszállt a hajóból a szárazföldön megpihenni. Mínosz király leánya a szigeten azonnal mély álomba zuhant (egyes mondák szerint eltévedt), és a fedélzeten tartózkodó Thészeusz elfelejtkezvén a lányról felvonta a vitorlákat és továbbhajózott, otthagyva a leányt.
A felébredő Ariadné már hiába kereste a hajót, hamar észrevette, hogy otthagyták, és megátkozta Thészeuszt: az átkot hallva az egyik görög isten, Dionüsszosz megsajnálta a lányt, leszállt hozzá az égből és feleségül vette. Dionüsszosz varázslatot küldött Thészeuszra, feledésre ítélte, így az ifjú athéni szinte mindent elfelejtett, mit előtte cselekedett vagy ígért.
Az Égeusznak tett ígéret
A tengeren hazafelé tartó Thészeusz a bűbáj miatt még az apjának tett ígéretét is elfeledte, miszerint a Minótaurusz legyőzése esetén fehér lobogóval hajózik be a városba. Égeosz király míg fia távol volt, minden nap egy sziklaszirten, kezét tördelve várta a hajó felbukkanását Kréta felől, várva a fehér lobogó feltűnését a horizonton. Hosszú hónapokig hajók jöttek és mentek, azonban Thészeusz hajója nem bukkant fel. Egyik nap végül feltűnt a látóhatáron a hajó, azonban nem a király által oly nagyon remélt fehér zászlót lengette a szél: az árbócon a menekülésben kint felejtett fekete lobogó azt jelezte, hogy nem sikerült a küldetés. Égeosz látta a zászlót, és megszakadt a szíve bánatában: a hajó beérkeztét meg sem várva egy sziklaszirtről a tengerbe vetette magát.
Az Égei-tenger
Mikor Thészeusz befutott Athén kikötőjébe, a tragikus hírről szinte azonnal értesült, és szomorúan gyászolta apját. Az Égeusz iránt érzett tiszteletből az Athén szikláit mosó tengert Égei-tengernek (Aegean Sea) nevezte el, és így hívja azóta is mindenki a világon.