Kréta legnagyobb és legforgalmasabb városa, Heraklion egyben a sziget fővárosa is.

A Kréta északi oldalán, nagyjából a sziget közepén fekvő Heraklion (Iraklio, Iráklion, görögül Ηράκλειο) igazi nagyváros: a sziget lakosságának jelentős része, kb. 150.000 ember lakik a településen. A tenger mellett fekvő metropolisz és környékének útjain szinte mindig nagy a forgalom, a kikötőjében egymást váltják a kisebb-nagyobb hajók és kompok.

Közvetlenül a főváros mellett található Kréta szigetének legnagyobb forgalmat bonyolító repülőtere, a Nikos Kazantzakis Nemzetközi Repülőtér (Heraklion Airport), ahová több tucatnyi másik ország mellett Magyarországról is érkeznek rendszeren repülőjáratok.

Heraklion (Iraklio) történelme

A fővárosnak és Kréta ezen régiójának több ezer éves, viszonylag jól dokumentált múltja van: kikötőjét a krétai civilizációk már a kezdetek óta használják, és a mínoszi kultúra egyik központjának tekintett Knossos (Knosszosz) is a közelben, a várostól alig néhány kilométerre terül el.

Ugyan Heraklion kikötőjét évezredek óta használták, ám a mai Heraklion elődjének számító város alapkövét a szaracénok rakták le i. sz. 824-ben, akik a település köré hamarosan masszív falat is emeltek, a falak tövébe pedig mély árkokat ástak. Ezek segítségével hosszú időn keresztül hatásosan védték a kalózok és tengeri fosztogatók támadásaitól Kréta északi részének ezen térségét, és a város lakosságát egyaránt.

Alig száz évvel később, i. sz. 961-től a város bizánci uralom alá került, akik bő kétszáz éven át voltak a település urai. Birodalmuk hanyatlásakor, 1204-ben azonban eladták Herakliont a Krétára érkező, a Földközi-tengeri kereskedelmi útvonalaikból meggazdagodott velenceieknek, akik a várost Candia névre keresztelték. Velence ekkortájt szinte az összes fontosabb várost megszerezte Kréta szigetén, hajózási útvonalaik védelmére pedig a kezükre került városokban masszív erődöket húztak fel.

A virágzó velencei kultúra több száz évig maradt fenn a városban, ennek nyomai még a mai napig is látszanak a régi épületek stílusában, építészetében és színeiben. Candia városa hamar Kréta sziget északi részének egyik kultúrális központjává vált Chania és Rethymno mellett, és élen járt a művészetekben, a tudományokban, emellett a gazdaság is fejlődött. Mai szemmel ugyan meglepő lehet, de akkoriban még nem Heraklion, azaz Candia volt Kréta fővárosa: a velenceiek korában Chania számított fővárosnak.

1462-ben Candia falait nagyon komolyan megerősítették a törökök egyre erősebb tengeri haderejének fenyegetése miatt: új, még erősebb falakat emeltek, melyeket masszív védőbástyákkal egészítettek ki.

Heraklion elődjének, Candiának további fejlődését végül minden velencei igyekezet ellenére az Oszmán Birodalom hadereje akasztotta meg a 17. század közepén. A törökök óriási haderővel, több száz fős hajóhaddal támadták a szigetet: egymás után esett el Chania, majd Rethymno, és végül egy 21 éven át elhúzódó, 1648-tól 1669-ig tartó háborúban magát Candiát, azaz Herakliont is legyőzték.

A rendkívül hosszú és kegyetlen harc rendkívül sok életet követelt: a török oldalán a történészek szerint 110.000, a velencei és krétai oldalon csaknem 30.000 ember esett áldozatul. A sziget akkori lakosságának hatalmas része volt ez, és Kréta szigetén sem előtte, sem az azt követő évszázadokban nem követelt még ennyi áldozatot egyetlen másik háború sem.

A törökök Candia elfoglalása után a legsúlyosabb károkat szenvedett falakat úgy-ahogy kijavították, a templomokat mecsetekké alakították át, és teljesen berendezkedtek a városban. Heraklion akkori rendkívül erős, masszív védvonala miatt a törökök Megalo Castro, azaz ‘Nagy Vár’ -ként is emlegették a települést, ám a hivatalos török neve a Candiából formált ‘Kandiye‘ lett.

A gyakran könyörtelen török katonaság, és mindenkit saját hitükre megtéríteni szándékozó hódítók ellen a helyi krétai lakosság sokszor fellázadt az évek során, ám ezeket a felkeléseket törökök mindannyiszor elfojtották.

Az 1800-as évek közepétől kezdődően azonban Kréta lakossága egyre nagyobb erőkkel, gerillaharcokkal, a háttérben ritkán nemzetközi támogatással kezdte el felőrölni a Krétán állomásozó török haderőt. A gyakran rendkívül könyörtelen megtorlások ellenére a helyiek nem adták fel a szabadságukat, és végül hosszas csatározások után, 1913-ban az összes krétai város felszabadult a török uralom alól, és a sziget egyesülhetett végre Görögországgal.

Candiát, avagy törökösen Kandiye városát ekkortól, az 1900-as évek elejétől kezdték csak a ma is ismert nevén, Heraklionként (Iraklio, Iráklion) hívni, a középkori neveit pedig a helyi lakosság a megszállás emléke miatt nem szívesen emlegette.

Heraklionban, egyben Kréta szigetén a megszállást követő viszonylagos békeidők a felszabadulástól alig három évtizedig tartottak csupán, ugyanis a második világháború a település lakosságának ismét súlyos csapásokat hozott. A németek több alkalommal is bombázták a várost, számos polgári áldozatot követelve, és rengeteg épület is elpusztult. A háború lezárása után a Krétán a szegénység évei következtek, és csak lassan indultak el az újjépítések – a 60-es évektől kezdve viszont már jelentős fejlődésnek indult a város.

Fontos információ, hogy Heraklion 1971-ben kapta meg Kréta fővárosának címét, mivel addig a sziget közigazgatási központja a sziget nyugati oldalán fekvő Chania volt.

Heraklion, Kréta fővárosa napjainkban

Mára Heraklion Görögország negyedik legnagyobb városává nőtte ki magát – a közeli Nikos Kazantzakis Nemzetközi Repülőtér (Heraklion Airport, HER) pedig szerény méretei ellenére Athén után a második legforgalmasabb görög repülőtér.

Heraklion látnivalói, amit érdemes megnézni

Sajnos a város nevezetességeinek egy részét a háborúkban lerombolták, így Heraklionban a többi nagy múltú krétai városhoz, Chaniához vagy Rethymnóhoz képest valamivel kevesebb történelmi látnivaló maradt fenn. Ennek ellenére aki ide utazik, biztosan nem fog unatkozni: így is számos érdekességet tekinthetünk meg, sőt Kréta szigetének legjobb múzeumai is itt látogathatóak meg.

Heraklion fennmaradt látnivalóinak egyike a régi velencei kikötő, amit a szintén középkorból származó bástya, a Rocca A Mare (Castello Del Molo) erőd védett évszázadokkal ezelőtt. A nagy kövekből épült bástya két szintes, meglehetősen karakteres építmény, mely a napjainban is látható, végleges formáját 1540-ben nyerte el.

Heraklionban további látnivalói közé tartoznak a főváros központja körül futó, masszív kőfalak, melyek egy része még ma is áll – néhány ezek alatt átívelő városkapu is megmaradt. Az egyik bástyán Nikos Kazantzakis sírja látogatható meg, melyet méltó tisztelgésként emeltek Kréta leghíresebb írója számára.

A városközpontban néhány látványos szökőkút, köztük Kréta legrégebbi szökőkútja, az 1554-ből származó Bembo-szökőkút, vagy az oroszlános Morosini szökőkút idézi a velencei időket.

A ma már városházaként funkcionáló, egykoron velencei és a helyi krétai elöljárókat fogadó Loggia (Venetian Loggia of Heraklion) is érdemes megtekintésre, melynek alapjait 1628-ban rakták le, és az azóta többször is felújított épületet 1987-ben Görögország egyik legszebben restaurált épületének is megválasztották.

Heraklion legjobb látnivalói közé tartozik a fővárosban, a kikötő közelében található Régészeti Múzeum (Heraklion Archeological Museum), mely egyedülálló kiállítást nyújt az ókori civilizációk emlékeiből: az elmúlt 5000 év történelméből több mint 15.000 kiállítási tárgy látható. A múzeumban nem csupán krétai vonatkozású emlékek vannak, egész Görögországból találhatóak itt ősi időkből származó tárgyak: a mínoszi kultúra ékes darabjai éppen úgy a tárlathoz tartoznak, mint a görög szárazföldről származó festmények és szobrok.

A Régészeti Múzeum páratlan régészeti gyűjteménnyel rendelkezik Kréta sziget ókori időszakából, és a Heraklion egyik legjobb látnivalójának számít

A másik legjobb múzeum Heraklionban (és Krétán) a Természettudományi Múzeum (Natural History Museum of Crete), amely több szinten biztosít érdekes elfoglaltságot a tudományok, az állatvilág, a természet iránt érdeklődőknek.

Heraklion közlekedése és a helyi parkolás

Heraklion Kréta fővárosához híven megannyi üzlet, szupermarket, autókölcsönző, és a lehető legkülönfélébb boltok kínálatát nyújtja. A város nagy számú lakosság és a rengeteg autó miatt meglehetősen forgalmas, utcái és belvárosa messze a legnyüzsgőbbek a szigeten. Vezetéskor a gyakran erős forgalom mellett a sok szűk utcára, egyirányú utakra oda kell figyelni, de viszonylag sok a körforgalom és lámpák is irányítják a forgalmat.

A parkolás a rengeteg autó miatt a belvárosban sokszor meglehetősen nehézkes, a megállni tilos jelzéseket érdemes komolyan venni. Heraklionban a legtöbb belvárosi parkolóhely fizetős – nyaralóként érdemes keresni egy táblával is jelzett erre a célra kialakított parkolót, és letenni ott az autót, óránként átlagosan 1,5 – 2 Euro között mozog a parkolási díj. Van ahol minimum 3-4 órát kell kifizetni, majd egy-másfél euró per óra a további díj.

Mivel a főváros utcáin parkolva az autók sérülésveszélye meglehetősen magas, bérelt autóval kifejezetten érdemes egy ilyen fizető parkolóba beállni – az óváros és a kikötő közelében, ahol a múzeumok is vannak, viszonylag sok ilyen parkolóhelyet találni, gyakran táblák is mutatják őket!

Amit Heraklion strandjáról tudni érdemes

Kréta fővárosának a helyi földrajzi sajátosságok miatt nincs igazán jó saját strandja, mivel az itteni tengerpart a belváros körül leginkább nagy sziklákkal, méretes kövekkel borított, melyek megnehezítenék a vízbe jutást. Ezen felül Heraklion tengerparti szakaszának nagy részét a kikötő foglalja el, így sem a hely, sem a víz minősége nem alkalmas kiadósabb fürdőzésekre.

A helyi lakosság emiatt leginkább a Herakliontól néhány kilométerre fekvő környékbeli kistelepüléseket és külvárosi részeket választja strandolásra, ha a közelben a tengerben támad fürdeni kedve. Ezen helyek elsősorban a belvárostól 3-4 kilométerre nyugatra (Chania irányában) fekvő Ammoudara beachet jelentik, Heraklion legszebb strandjainak azonban keleten, a repülőtértől keletre sorakozó strandok számítanak.

Ezek a kiépített, sok esetben kellemes tengerpartok Karteros strandja (Karteros beach), az Arena beach, majd Kokkini Hani strandja (Kokkini Hani beach), Gournes és Gouves strandja (Gouves beach), valamint Analipsi strandja. Az imént felsorolt, a várostól kintebb eső strandok sekélyebbek, sokkal tisztább vizűek, aranyhomokos fövennyel borítottak, ellentétben a főváros sziklás partjával.

Heraklionhoz legközelebb eső látványos, homokos strandok a repülőtér keleti oldalán kezdődnek, Karterosnál

Az említett partok kisgyerekekkel is élvezetes fürdést biztosítanak, családbarát és szép helyi strandoknak számítanak. Sok helyen ott bérelhető napágyak és napernyők mellett saját napernyőt is leszúrhatunk, a tenger mögött bárok és éttermek is működnek. A parkolás a legtöbb helyen ingyenes Heraklionhoz közeli legjobb strandok mögött, és autóval vagy motorral általában könnyen meg lehet állni.

Hol érdemes megszállni Heraklionban, a helyi szállodák és apartmanok

A sziget legnagyobb városa igazi görög nagyváros, annak minden előnyével és hátrányával: rendkívül nyüzsgő, helyenként meglehetősen zsúfolt, ám a környéken számos olyan krétai látnivaló akad, ami igazán nagy élmény jelent sokak számára (Heraklion múzeumai, kikötő környéke, Knosszosz, stb). A közeli repülőtérről tömegközlekedéssel (helyi buszjárattal, taxival) könnyen és gyorsan a központban, vagy a kívánt szálláson lehetünk.

Városnézéshez vagy tengerparti nyaraláshoz Heraklion szállásaihoz ide kattintsunk!

Kellemes időtöltést kívánunk, és érezd jól magad Heraklionban, Kréta szigetének nyüzsgő fővárosában!

Távolságok

Rethymno: 81 km
Chania: 140 km
Plakias: 115 km
Chora Sfakion: 145 km
Paleochora: 211 km
Stalis, Malia: 32 km
Hersonissos: 26 km
Gouves: 19 km
Agios Nikolaos: 63 km
Matala: 71 km
Ierapetra: 96 km

Balos: 185 km
Elafonissi: 211 km
Falassarna: 186km
Vai: 153 km
Chrissi sziget: 106 km