Veszélyes állatok Kréta körül a tengerben
Krétán semmivel nincs több veszélyes állat a szigetet körülvevő vizekben, mint máshol Görögországban. Ám mint mindenhol a tengerben fürdéskor, bizonyos helyeken oda kell figyelni az élővilág néhány tagjára, melyekkel ugyan ritka a találkozás, de nem árt tudni róluk.
A tengeri sün
Az egyik legveszélyesebb tengerben élő állat, amivel egy Görögországba, illetve Krétára utazó csak találkozhat, a tengeri sün (Arbacia lixula). A tüskéi nélkül 2-6 centi átmérőjű állat legveszélyesebb fegyverei a rendkívül könnyen és gyakorlatilag bármibe beletörő tüskéi. A sün tüskék emberre is mérgező váladékkal vannak bevonva, így meglehetősen fájdalmas és kellemetlen, ha valaki belelép. A mélyre fúródott tüskéhez gyakran sebészeti beavatkozás szükséges. A tengeri sünök döntő többsége a sziklás partszakaszokon, sziklaöblökben él, így ilyen helyen strandolva érdemes elővigyázatosnak lenni, illetve strandcipőt húzni. Kréta homokos partvidékein kevésbé jellemző, ott inkább csak nagyobb sziklák oldalára tapadva lehet látni. A jó hír, hogy sok kedvelt krétai strandon csak akkor látni tengeri sünt, ha kifejezetten keressük őket a sziklákon.
Tűzhal, skorpióhal, sziklahal
Egy átlagos nyaraló a tengeri sünnél jóval ritkábban találkozhat eme hírhedt, ám a görög vizekben is rendszeresen felbukkanó halfajtákkal. A tűzhalnak, a skorpióhalnak és a sziklahalnak is a mérgezői tüskéi rejtik a veszélyt az emberre, ám ezek a halak egymástól némileg eltérő helyen élnek. A tűzhal általában a valamivel távolabbi vizek lakója, ami ennek ellenére a sziklazátonyok, illetve a part közvetlen közelébe is beúszhat, míg a skorpióhal és a sziklahal a sziklás tengerfeneket kedveli. Ha Krétán feltűnő mintázatú, a madarak tollához hasonló halakkal találkozunk, akkor szinte biztosan tűzhallal van dolgunk, és ne háborgassuk vagy ússzunk túl közel hozzá. A skorpióhalat és sziklahalat nehezebb észrevenni, lévén a sziklás tenger fenekén úszkálnak lassan vagy bújnak meg a kövek közütt, ellenük főként a keményebb talpú vízicipők nyújthatnak védelmet.
Murénák, angolnák
A murénák sziklaüregek lakói, melyeket gyakran agresszívan védelmeznek – a víz alatti sziklaüregekbe emiatt nem érdemes nyúlkálni, nehogy meglepetés érjen és megharapjon egy ott lakó. Az angolnák a nyílt víz halai, melyek általában nem bántják az embert, de ha a víz alatt etetik őket, könnyen tolakódóvá válnak. Annak, hogy murénával vagy angolnával találkozzon egy Krétán nyaraló, anélkül hogy kifejezetten keresné őket – szinte nulla az esélye.
Medúzák
Kréta körül átlagos a medúzák előfordulási esélye, part közelébe inkább csak egy-egy nagyobb hullámzással vagy széllel járó front hozza őket. A strandok döntő többségén ritkán láthatóak, és emberre veszélyes fajokat (pl. portugál gályát vagy tengeri darazsat) egész Görögországban is csak nagyon keveset dokumentáltak. Ennek ellenére medúza észlelése esetén jobb nem kockáztatni és elkerülni, mert ugyan sok az ártalmatlan faj, de néhányuk csípése kifejezetten fájdalmas lehet, ha mégis hozzáérünk.
Cápák Görögországban és Krétán
Kezdjük a legfontosabbal: Krétáról még soha nem jelentettek cápatámadást!
Ugyan sokan ismerik, hogy nagyobb az esélye egy villámcsapásnak, mint egy cápaharapásnak, mégis sokan tartanak a tengerben a cápáktól. Görögország tengereiben a cápák őshonosak, és mégis az utóbbi nagyjából kétszáz év alatt 18 esetet jelentettek, amikor az ország vizeiben cápa támadt volna emberre.
Cápatámadásra Görögországban 2003 óta (Symi sziget közelében) nem került sor, előtte pedig utoljára 1983-ban volt jelentett eset. Ennek oka, hogy a Földközi-tenger térségében, így a Jón-tengerben vagy az Égei-tengerben hiába él több nagy méretű cápafaj is (pl. kék cápa, heringcápa, nagy fehér cápa, stb), ám azok a nyílt vizek lakói, és a partot extrém ritkán közelítik meg néhány száz méteres távolságnál közelebb.
Szállásokat Krétán ide kattintva találsz, ahol véleményeket, árakat és értékeléséket is láthatsz.