Kelet-Kréta egyik jellegzetes fekvésű, ám meglehetősen kis méretű erődje, a Kazarma erőd (Kazarma Fortress) Sitia városa felett őrködik. Az erődhöz akár még a kikötőből is fel lehet sétálni, ahonnan kilátás is nyílik a kisvárosra.

A Kazarma erőd Sitia egyik főbb jellegzetessége és egyben történelmi látnivalója, mely a város északkeleti felén, a kikötő mögött emelkedő dombra épült. Gyakorlatilag el sem lehet tévesztenie annak, aki Kréta sziget ezen tengerparti kisvárosában jár: már messziről is jól látszanak a téglalap alakú erőd sárgás falai.

Megközelíteni az erődöt vagy a kikötőből felsétálva lehetséges, vagy amennyiben autóval egyenesen ide fel akarunk jönni, egy kis parkolót is találunk az erőd mellett közvetlenül. Érdemes tudni, hogy fent az utcák nagyon szűkösek, így ha fent akarunk parkolni, gyakorlott sofőr és minél kisebb autó ajánlott.

A Kazarma erőd története Sitia városában

Sitia Kazarma erődjét (Kazarma Fortress) eredetileg – a legtöbb krétai várral ellentétben – még nem a velenceiek, hanem a bizánciak emelték, akik még a Velencei Birodalom előtt uralták a legnagyobb görög szigetet. A város akkori védelmét betöltő barakkot hol földrengések, hol a környéket fosztogató kalózok amortizálták le, a sérüléseket azonban a benne szolgáló helyőrség mindig igyekezett mielőbb kijavítani, az épületet pedig rendben tartani. 1538-ban az Égei-tenger térségének egyik legrettegettebb kalóza, Barbarossa érkezett a város alá hajóival, aki hosszas ágyúzás után szinte földig rombolta Sitia bizánci erődjét, és ezzel hosszú időre elfoglalta a környéket.

A kalózvezér sikeres kiűzését követően a Krétára érkező velenciek jelentősen kibővítették az addig csak a város feletti őrtorony szerepét betöltő barakkot: a falakat megerősítették, magasságukon emeltek, és nagyobb alapterületet kapott. Ennek eredménye egy sokkal erősebb és tekintélyesebb erődítmény lett, ami ekkor kapta meg eredeti nevét is: a Casa di Arma, azaz a hadsereg barakkja módosult az évszázadok során Kazarma névre (Kazarma Fortress).

A török haderő érkeztétől, és azok nyugati hadműveleteinek sikerének hírétől megrettenve a környék parancsnoka, Mocegino admirális úgy döntött, nem kísérletezik a város védelmével – a fő velencei hadsereget az akkori Heraklion, azaz Candia környékére csoportosította. Abban bízott, hogy az egyesült velencei csapatok nagyobb sikerrel veszik fel a harcot az Oszmán Birodalom nyomásával, ám mint később kiderült, hogy ez sem volt elegendő.

A török katonák ennek köszönhetően Sitia várost, illetve Kréta keleti oldalának ezen részét komolyabb ellenállás nélkül foglalhatták el, és azonnal be is rendezkedtek az erődben. A Kazarma erődben ezt követően néhány új épületet is emeltek: további őrtornyot és belső tárolóhelyiségeket alakítottak ki. A falak karbantartására azonban a törökök nem fektettek elegendő energiát: bár a belső részek állapotát úgy-ahogy megőrizték, a kelet-krétai erőd külső falai lassú pusztulásnak indulnak. Ma ezen okok miatt már csak a Kazarma erőd belső részének falai állnak, a külső védelemnek pedig már csak az alapkövei láthatóak Sitia dombjain.

A Kazarma erőd ma Sitia látnivalója

A Kazarma erődöt (Kazarma Fortress) manapság főként történelmi vonatkozása miatt keresik fel az érdeklődők, a viszonylag kis méretű belső udvarán a helybélieknek időnként előadásokat, zenés rendezvényeket is tartanak. Mivel Sitia viszonylag messze esik az olyan népszerű kelet-krétai városoktól, mint Malia, Stalis vagy Hersonissos, a település egyik fő történelmi látnivalójaként a Kazarma erőd szinte soha nem zsúfolt.

Sajnos a szélesebb nyilvánosság nem mindig látogathatja, mert az utóbbi években többször is zárva tartott, de belül az aprócska udvar nem is tartogat túl sok meglepetést.

• Nyitva tartás: 8:30 – 15:30-ig , keddenként biztosan zárva.
• Belépődíj amikor nyitva van: kb. 5 Euro

Egyéb nevek, írásmódok: Kazarma, Kastro, Sitia Citadel, Sitia Fortress