Kréta sziget keleti felének egyik legérdekesebb vallási intézménye, a Toplou kolostor (Toplou Monastery, görög nyelven Μονή Τοπλού) erődszerű falaival és szűk belső területével középkori várakra emlékeztet. A kolostor emiatt egészen más hangulatú, mint a Rethymno közelében fekvő Arkadi kolostor vagy a Chania melletti Agia Triada kolostor.

A megközelítést illető legfontosabb információk egyike, hogy a Toplou kolostor viszonylag messze esik Kréta sziget nagyobb városaitól. Sitia ugyan még csak 16 kilométerre fekszik, de Lassithi régió központja, Agios Nikolaos már 82 kilométer, a délen fekvő Ierapetra 75 kilométer, a Malia – Stalis – Hersonissos jelentette népszerű nyaralóvárosok 110-120 kilométer, míg a főváros Heraklion pedig már bő 140 kilométeres távolságot jelentenek.

A Toplou kolostor története Kréta szigetén

A 15. században alapított Toplou kolostort (Toplou Monastery) Kelet-Kréta neves vallási intézményei között tartják számon, már egyedi külsejével is eltér a sziget többi kolostorától. Alapítása után egy évszázaddal egy földrengés okozott az épületekben jelentős károkat, ám a szerzetesek a velenceiek segítségével ahol kellett, ott egészen az alapoktól újjáépítették.

Hosszú időn keresztül Kréta Lassithi régiójának egyik fő vallási központjaként funkcionáló Toplou kolostor híres mezőgazdasági centrumnak is számított, messze földön ismert bora és olívaolaja nem csupán Krétán, de már országokban is keresett árucikk volt. A helyben termelt javakat Sitia kikötőjéből szállították más görög szigetekre, illetve a szárazföldre, sőt minősége miatt még a birodalom központjába, Velencébe is eljutott.

A kalózok között hamar híre ment a Toplou kolostor (Toplou Monastery) jól prosperáló gazdaságának és az ebből adódó anyagi haszonnak, így folyamatosan próbálkoztak megdézsmálni a szállítmányokat nem csupán a tengeren, hanem partra szállva a kolostorban is. A velenceiek ezt megakadályozandó ismét segítséget nyújtottak a szerzeteseknek: ekkor készültek a vastag, 10 méter magasra emelkedő falak, és ekkor alakították át erődszerűvé az addig még jóval sebezhetőbb, jóformán védelem nélküli intézményt.

A törökök Kréta szigetre érkeztével a Toplou kolostor befolyása és termelékenysége jelentősen lecsökkent, és csak néhány évtizeddel később jöttek rá, hogy mégis érdemes lenne kihasználni a Toplou adottságait és évszázados tapasztalatait. 1704-től így a törökök a kolostor jogköreinek egy részét visszaadták, és engedélyt kapott mezőgazdasági tevékenységeinek folytatására.

Bár a munka ismét elkezdődött a kelet-krétai kolostorban, a helyi szerzetesek a törökök elnyomását továbbra sem nézték jó szemmel – az elégedetlenkedő lakosság számára gyűléseket is szerveztek a falakon belül. Az 1821-es, török megszállók elleni felkelésben a Toplou kolostor (Toplou Monastery) is aktívan részt vett, amit a török katonák kegyetlenül megtoroltak: a lázadást leverve rengeteg krétait, magát az apátot és két szerzetest is lemészárolták, a kolostor épületeit pedig több helyen megrongálták.

Bár a falakat a lázadást követő évtizedekben kijavíthatták, a törökök a kolostor előjogait nem adták ismételten vissza – Toplou csak Kréta felszabadulásakor válhatott ismét teljesen szabaddá. A második világháborúban a szerzetesek ismét az ellenállásban vállaltak szerepet: a szövetséges haderő rejtett rádióállomást üzemeltethetett itt, emellett titkos menedékhelyként is használták.

Információk a Toplou kolostorról (Toplou Monastery)

A Toplou kolostor (Toplou Monastery) jelenleg is látogatható krétai látnivaló: az érdeklődők megtekinthetik az elmúlt évszázadokban készült ikonokat, a virágokkal és növényekkel teleültetett udvart, és több belső helyiséget. A nagy távolságok miatt elsősorban a Kelet-Krétán nyaralók számára jöhet számításba, elhelyezkedése miatt főként a pálmafáiról híres Vai beach meglátogatását érdemes összekapcsolni vele. Aki ugyanis Kréta legnagyobb pálmaerdejét látogatja, és északon a főút, vagyis a National Road felől érkezik, a Toplou kolostor mellett fog elhaladni, mely egyből az út mellett található.

Bár ma már csak néhány szerzetes él a Toplou kolostorban, a hagyományokhoz híven ma is foglalkoznak bor és olívaolaj készítéssel, mivel a környék ma is kiváló szőlő- és olajfa termő vidék. A helyi termelésű javakat, többek között az első osztályú extra szűz olíva olajat meg is lehet helyben vásárolni. A kolostormúzeum eredeti bizánci ikonokat, bibliákat, kegytárgyakat és több száz éves írásokat őriz, melyek túlélték a háborús éveket.

Földrajzi érdekesség, hogy a kolostor a Toplou-szurdok (Toplou Gorge, Faraggi Toplou) mellett fekszik, mely szűk két kilométeren át kanyarog a tenger felé, majd az apát strandjaként (Abbot beach) elnevezett köves, sziklás partszakaszon éri el a Krétai-tengert.

• A belépőjegy díja kb. 5 Euro (2026), melyért a kis méretű belső udvar és a kolostormúzeum néhány terme látogatható meg.
• Nyitva tartás: 9:00 – 17:00 (nyáron időnként 19:00-ig)

Egyéb nevek, írásmódok: Moni Toplou, Toplou Monastery