Sokszor kapunk kérdést arra vonatkozóan, hogy a szigetre utazóktól, hogy élnek Krétán kígyók, és milyenek? Az válasz az, hogy igen, ahogyan Görögország más szárazföldi tájain és szigetein, úgy Kréta szigetén is vannak kígyók.
A második kérdés, hogy kell-e félni tőlük? A válasz sokak számára megnyugató: nem! Amellett hogy egyik sem életveszélyes, a nyaraló a lehető legritkább esetben találkozhat csak velük.
Sokak számára meglepő – és egyben megnyugtató – hogy Kréta szigetén összesen csak négy különböző fajta kígyó őshonos, ami nagyjából fele a Magyarországon dokumentált kígyófajták számának, mivel a kutatók itthon hét kígyófajtát is dokumentáltak. Fontos információ, hogy Krétán nem él vipera, vagy olyan veszélyes mérgű kígyó, mint amik Görögország más tájain vagy szigetein, pl. Miloson, Koson vagy Symi szigetén őshonosak.
Most, hogy kiderült, nincs őshonos veszélyes mérgű kígyó Krétán, kattints ide a sziget szállásaihoz, és foglald le a kedvenc apartmanod vagy szállodád!
Ha pedig kíváncsi vagy részletesebben is, milyen melyik az a négy kígyó, ami Kréta szigetén él, az alábbi leírásban olvashatsz róluk.
Leopárdsikló
Az egyik érdekes, Krétán őshonos kígyó a 70-100 centiméteresre megnövő leopárdsikló (Zamenis situla), melynek pettyes mintázata és feje némileg hasonlít a viperára, ám veszélytelen az emberre. Az egyik legszebb európai kígyónak tartják, de ennek ellenére megpillantására inkább csak terráriumokban van esély.
Előfordul, hogy száraz sziklákon, házfalak árnyékában, vagy a földeken napozik, de ha ember van a közelben, igyekszik elbújni. Ha mégis meglepik, zörgeti a farkát és összetekeredik, és ha ennek ellenére még mindig megpróbálják megfogni, csíphet és haraphat, de mérge nincs. Rovarokkal, rágcsálókkal, apróbb madarakkal táplálkozik.
Kockás sikló
A kockás sikló (Natrix tessellata) Kréta közepes termetű kígyója a kb. 70-80 centisre megnövő hosszával, mérge nincs. A zöldes-barnás színű kockás sikló érdekessége, hogy jól úszik és zsákmánya gyakran halakból áll – Kréta mocsarasabb, tavas vidékein, édesvízi élőhelyein bukkanni rá gyakrabban.
Szinte ártalmatlan, de harapni a kockás sikló azért tud fenyegetettség esetén, érdemes hagyni elcsúszni. A másik érdekessége, hogy szorult helyzetében egy bűzös mirigyváladékot lövellhet, ami ugyam veszélytelen, de képes vele elijeszteni a támadóját.
Balkáni haragossikló
A harmadik krétai kígyófajta a balkáni haragossikló (Coluber gemonensis), mely érdekes neve ellenére szintén nem mérgeskígyó. Rengeteg kártevő rágcsálót elpusztít Krétán, ezzel nagyon hasznos állat. Harapni ugyan tud ha sarokba szorítják, de ha ember közeledtét hallja, elsurran.
Európai macskakígyó
A negyedik, egyben az utolsó Kréta kígyói közül a sziget egyetlen mérges kígyója, az európai macskakígyó (Telescopus fallax), mely az álsiklófélék családjába tartozik. Rendkívül gyenge mérgét rágcsálók ellen veti be, emberre még ez sem veszélyes, sőt – fogai annyira hátul vannak, hogy csak nagyon nehezen tudják a kiszemelt áldozatukba szúrni őket. A legritkábban látható és felfedezhető fajta, ugyanis leginkább éjszakai állat. Alapszíne általában barna, melyeket foltok pettyezhetnek – kréta kígyói között viszonylag kis példányok, méretük általában maximum fél méteres, de inkább ennél kisebb.
Mint látható, Kréta az egyik legbiztonságosabb sziget Görögországban a kígyókat tekintve: szinte nincs is más hely a mediterrán térségben, ahol ennyire kevés fajuk él, melyek ráadásul az emberre is veszélytelenek. Ha valamilyen véletlen folytán mégis összefutunk velünk és észreveszünk egyet, hagyjunk időt, hogy elcsússzon.
