Nikos Kazantzakis (1883 – 1957), író

Kréta, és egyben Görögország egyik legismertebb írója a sziget mai fővárosában, Heraklionban látta meg a napvilágot.

Fiatalkorában többfelé is megfordult: először Athénba utazott jogot hallgatni, majd Párizsban filozófiai tanulmányokat folytatott. A francia fővárosban töltött évek olyan nagy hatással voltak rá, hogy visszatérve hazájába korának legismertebb filozófiai írásait fordította görög nyelvre. Mivel saját bevallása szerint sosem szeretett egy helyen túl sok időt eltölteni, így ha tehette, sokat utazott, és igyekezett mindenféle kultúrát megismerni és befogadni. Járt többek között Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Ciprus szigetén, sőt Egyiptomban és az akkori Csehszlovákiában is megfordult.

Zorba, a görög – írta Nikos Kazantzakis

Leghíresebb könyvét, a Zorba, a görög. c. regényt 1946-ban írta meg, amit nem csupán görögül adtak ki, de számos más nyelvre is lefordították. A könyv világsikert aratott, és széles körben ismertté tette Nikos Kazantzakis nevét – a megfilmesítés jogaira a filmstúdiók is lecsaptak, és évekkel később a történetből sikeres mozifilmet forgattak.

A film főszerepét az amerikai Anthony Quinn, a filmzene írását Mikis Theodorakis vállalta, akik legendásan jó munkát végeztek.

1946-ban Kazantzakist irodalmi Nobel díjra jelölték, amelynek elnyerése végül mindössze egyetlen egy szavazaton múlott – egy francia írótársa, Albert Camus nyerte meg a görög író előtt a díjat. Camus a díj átvétele után többször is úgy nyilatkozott, hogy ha rajta múlott volna, inkább Kazantzakisnak adta volna a megtisztelő díjat.

Nikos Kazantzakis írásait főként Nietsche és Henri Bergson francia filozófus eszméi inspirálták, de a marxizmus és a buddhizmus is hatással voltak rá. Bár a helyi kommunista pártba nem lépett be, Lenint több okból is elismerte, és nyíltan szimpatizált az orosz vezetővel.

1951-ben írta meg a Krisztus utolsó megkísértése c. könyvét, mely amellett hogy ismét nagy sikert aratott, a leginkább kritizált könyvévé is vált – az egyház évekig támadta a regényben megfogalmazott gondolatokért. A könyvek írása mellett Kazantzakis folyamatosan publikálta politikai és filozófiai tartalmú cikkeit görög újságokban is, melyeket a hazai sajtón kívül a nemzetközi lapok is átvettek.

Nikos Kazantzakis 1956-ban

Kazantzakis egyik utazása során, 1957-ben megbetegedett, leukémát diagnosztizáltak nála – a gyógykezelés ellenére még abban az évben, Németországban elhunyt.Kívánsága szerint szülőföldjén, Krétán temették el – kövekkel borított sírja Heraklionban, a Martinengo bástyán található.

Nikos Kazantzakis sírja Heraklionban, Kréta fővárosában