Kréta mezőgazdasági fontossága
Kréta a görög szigetek között szinte egyedülálló módon teljes önellátásra képes: klímájának, sok napsütéses órájának, magas páratartalmának köszönhetően a sziget hatalmas területén több olyan mezőgazdasági régió is van, ahol a gyümölcsösök, zöldségesek, olajfák egyaránt jól érzik magukat.
Görögország legnagyobb szigetének fő mezőgazdasági központjai elsősorban sziget fennsíkjain, valakint a déli régióiban találhatóak. Rendkívüli fontossággal bír délkeleten Ierapetra környéke, valamint délnyugaton Palaiochora (Paleochora) vidéke, ahol nem csupán ültetvényeken, hanem méretes üvegházakban zajlik növények termelése. A nagy alapterületű fóliasátrakban és üvegházakban a legkülönfélébb zöldségeket és gyümölcsöket egyaránt nevelik: paradicsom, paprika, banán, burgonya, és további növények jelentik a fő termést. Az üvegházak még a hűvösebb téli hónapokban is a megfelelő klímát biztosítanak a növényeknek, és így egész évben szüretelik őket.
A Krétán termesztett zöldségek és gyümölcsök egy része elhagyja a szigetet: komphajókkal, hűtőkonténerekben szállítják őket Athénba, illetve a görög szárazföldre. A sík területeken a gabonatermesztés jelentős, a négyszögletes parcellák a magasabb pontokról jól láthatóak.
Kréta szőlőültetvényei és borászata
Kréta hegyvidékeinek lankáin, ahol a földrajzi lehetőségek is adottak, kifejezetten sok helyen látni szőlőültetvényeket, melyekből helyi termelők és nagyobb manufaktúrák készítenek kiváló minőségű borokat. A krétai borok Görögországban is híresek, és már az ókor óta nemesítik a tudományt: mínoszi cserépedények falán is megtalálták borok maradványait Knosszoszban (Knossos), vagy Malia palotájában. Apró érdekesség, hogy a sziget török uralma alatt a borkészítést az Oszmán Birodalom kifejezetten ellenezte és üldözte, majdnem véget is vetve az évezredes múltú szakmának. Szerencsére a krétai termelőknél apáról fiúra szállt a készítés hagyománya, így sosem merült végleg feledésbe.
A krétai olívaolaj
A szigeten több millió olajfa él, melyek olajfák terméséből kiváló minőségű olívaolajat sajtolnak. Az extra szűz krétai olívaolaj rendkívül keresett árucikk nem csupán Krétán, de egész Európában is. Az olíva sajtolásnak a borkészítéshez hasonlóan ősi hagyományai vannak, mely évezredekre nyúlik vissza. A világ legöregebb olajfája is Krétán található, Ano Vouves falucskában: a 12,5 méteres kerületű famatuzsálem korát a vizsgálatok 2000-4000 év közöttire becsülik. Apró érdekesség, hogy a szigetet ugyan sokan könyvelik el kopárnak, mégis 160.000 hektáros területen élnek olajfák – ezzel egész Görögországban Kréta a második legnagyobb olíva olaj termelő területének számít. Az étkezési célú, extra szűz olívaolajon kívül számos más terméket is készítenek helyben olívából: szappanokat, különféle kozmetikai készítményeket, melyeket Kréta számos üzletében meg is lehet vásárolni.
Állattartás Krétán
A két legelterjedtebb állat, amivel Kréta szigetén foglalkoznak, a kecske és a birka, ezeken kívül különféle szárnyasokat tartanak még nagy számban. Elsősorban családi gazdaságok nevelik őket, klasszikus nagyüzemi állattartás nem igazán jellemző Krétára szigetére. A négylábúakat a félreesőbb területeken gyakran szabadon engedik, és a megjelölt állatok nap közben szabadon táplálkozhatnak és élhetnek. A szigeten nyaralók is gyakran hallhatnak kolompszót a sziget belsejében, sőt sok helyen maguk a megjelölt állatok is megpillanthatóak, amint az út szélén bandukolnak, vagy nagyobb csapatokban legelésznek békésen.
Kréta mezőgazdasági fontosságáról sokatmondó szám, hogy több, mint 95.000 szakosodott vállalkozás van a szigeten, ami növénytermesztéssel vagy állattartással foglalkozik hivatásszerűen!