Kréta sziget északkeleti partvonalától néhány száz méterre, Elounda és Plaka települések szomszédságában fekszik a tengerben egy apró sziget, melyre viharos múltjának köszönhetően látogatók ezrei kíváncsiak. A Spinalonga erőd (Spinalonga Fortress, görög nyelven Φρούριο Σπιναλόγκα), vagy ahogyan a helyiek nevezik, Kalydon az évszázadok során sok mindent megélt.

A Spinalonga Kréta sziget keleti részének egyik legjobb és legfontosabb történelmi látnivalója, melynek története rengeteg látogatót hat meg hosszú évek óta.

A Kelet-Krétán nyaralók közül sokan azért is választják a a sziget eme oldalát, hogy saját maguk is lássák és bejárják az egykor a velenceiek által épített Spinalonga erődöt, amely Kréta sziget, és egyben Görögország utolsó leprakolóniájának lakhelyeként, a Leprások Szigete elnevezéssel is bevonult a történelembe.

Hol található a Spinalonga Kréta szigetén, megközelítés és parkolás

A Spinalonga-erőd Kréta keleti felén, a Lassithi régió központjaként ismert Agios Nikolaostól északra fekszik, a Mirabello-öbölben. A sziget népszerű keleti nyaralótelepüléseitől, vagyis Maliától, Hersonissostól, Stalistól bő 35-40 kilométeres, Gouvestől és Kokkini Hanitól pedig 50-60 kilométeres a távolság, míg Kréta fővárosától, Herakliontól kb. 70 kilométert kell ide utazni.

A két legközelebbi település az éppen Spinalonga szigettel szemben elhelyezkedő Plaka, illetve az alig négy kilométerre fekvő Elounda, míg a krétai nagyvárosnak számító Agios Nikolaos bő 15 kilométer. Ennek köszönhetően a leprások egykori szigetét elsősorban a Herakliontól keletre fekvő városokból érdemes meglátogatni, mivel a fotogén nyugat-krétai Rethymno már 140 kilométer, Chania városa pedig több mint 200 kilométeres táv.

Mivel Spinalonga egy erődsziget, mely a parttól kb. 800 méterre emelkedik ki a tengerből, így kizárólag hajóval közelíthető meg. A három közeli településről, vagyis az éppen vele átellenben elterülő Plakáról, a pár kilométerre fekvő Eloundáról, illetve Agios Nikolaos kikötőjéből rendszeresen, nyáron naponta többször is indulnak kirándulóhajók. A Spinalonga erőd éppen ezért roppant népszerű kelet-krétai fakultatív programként is, melyeket utazási irodák szerveznek utasaiknak, és csoportos kirándulások keretében mutatják be a helyet és mesélik el történetét, illetve az egyénileg, irodáktól függetlenül érkezők számára is.

A legrövidebb idejű hajóút az erőddel szemközti Plaka faluból érhető el, ahonnan nap közben óránként mennek át kis hajók. Parkolásra vagy Plaka külső részén van mód ingyenesen, mivel a faluba érkező út mellé parkolót is építettek még a kikötő és a falu előtt kicsivel, vagy már a központban lévő parkolók valamelyikében tudunk megállni az autóval. Érdemes tudni, hogy a Plaka központjában lévő 1-2 nagyobb parkoló csak akkor ingyenes, ha az adott parkolóhely tulajdonosával megyünk át hajókirándulásra Spinalonga szigetére – egyéb esetben vagy fizetős parkolók, vagy elküldik az autósokat.

Spinalonga története – építése és a velencei idők

A régi térképek szerint Spinalonga hajdanán szomszédos félsziget része volt, a velenceiek csupán a 13. században választották le róla. Kréta sziget ezen része már ezt megelőzően is lakott lehetett, ám a velenceiek ismerték fel leginkább a terület kiváló adottságait: a Mirabello-öböl ezen szeglete ideális természetes kikötőnek bizonyult, hullámoktól védetten tudták kereskedőhajóikat állomásoztatni itt.

A Velencei Birodalom az egyre sűrűsödő kalóztámadások és fosztogatások miatt rövidesen egy erődrendszer építése mellett döntött Kréta ezen részén is, így először sor került a sziget leválasztására, majd alig a tervek 1578-as elkészülte után egy évvel, 1579-ben már meg is kezdődött a Spinalonga erőd építése. A leválasztott szigetet, melyet Kalydon néven is emlegettek, vastag falakkal és bástyákkal vették körbe, a magaslatokra ágyúkat telepítettek, majd több száz felfegyverzett velencei katona költözött az építménybe. A cél nem volt kevesebb, mint hogy a Spinalonga erőd (Spinalonga Fortress) a Földközi-tenger térségének egyik legerősebb, jóformán bevehetetlen erődítménye legyen.

A kis krétai erődszigetet körben védő magas, masszív falak, és a bent tartózkodó jelentős haderő a terveknek megfelelően valóban hosszú ideig elrettentette a támadókat: a 17. században megjelenő török hódítók hatalmas túlereje évtizedekig megtört az erőd falain. Végül csak 1715-ben, évtizedekig tartó háborúskodás után sikerült bevenni a várat, amikor már Kréta legnagyobb része már régóta az Oszmán Birodalom kezében volt, az utolsó török és velencei összecsapások során. Spinalonga elestével a velenceiek az utolsó megmaradt erődítményüket is elvesztették Krétán, a törökök ezzel a csapással mindenhonnan kiűzték őket a szigetről.

A Spinalonga erődöt a török hatalomátvételt követően nem csupán hadászati célokra használták, hanem a törökök üzleteket és házakat építettek a falakon belül, ahonnan kereskedtek Kréta helyi lakosságával. Az ellenük irányuló lázadások azonban évről-évre egyre nagyobb méreteket öltöttek, míg végül a török uralom a szigeten az 1800-as évek végére megtört, 1901-re pedig teljesen kiürült az erőd is.

A török uralom végével Spinalonga szigetének élete is hatalmas fordulatot vett, mely Kréta sziget történelmének egyik legszomorúbb fejezete is egyben.

Spinalonga, a Leprások Szigete – a krétai leprások története

1901-ben, röviddel azt követően, hogy a törökök elhagyták a szigetet, Kréta sziget helyi kormányzata azt a határozatot hozta, hogy a szigeten élő leprás betegeket ide költöztetik. Az első beteg 1903-ban érkezett meg Spinalongára, és nem sokkal később, 1904 októberében már 251 ember élt a szigeten: 148 férfi, és 103 nő.

Innentől az egykori velencei erődsziget egészen 1957-ig a leprások telepeként működött, ahová kötelezően el kellett vonulnia annak, akin jelentkeztek a betegség tünetei. A leprától szenvedők áthajóztak a szomszédos Plaka faluból, beköltöztek az elhagyott házakba, és egészen az elmúlásig Spinalonga szigetén élték napjaikat. Az ételt, italt, egyéb ellátmányt csónakkal hozták át a Spinalongától mindössze nyolcszáz méterre fekvő Krétáról, a helyi lakosság igyekezett minél kevesebbet érintkezni a szigeten élőkkel.

A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő embereket egy idő után már Görögország távolabbi helyeiről is ide hozták, és a kezdeti éveket követően már ötszáznál is magasabbra emelkedett az itt élő leprások száma. Az egykori velencei erőd, Spinalonga ‘a leprások szigete’ jelzővel került ismét a köztudatba, melynek nevét emiatt nem csupán Krétán, de számos más helyen is megismerték és rettegték.

A leprától szenvedők rendkívül szerény körülmények között éltek a Spinalonga szigeten, sokuknak még váltás ruhája sem akadt. A leprások szigetén nagyon rosszak voltak a higiéniai viszonyok, a szemét halmokban állt az utcákon, jóformán még mosdó sem volt. Az egykori velencei, majd török épületek teljesen el voltak hanyagolva, állapotuk karbantartás és szakértő személyzet hiányában leromlott, némelyikből az ajtó és ablak is hiányzott. 1933-ban a dokumentációk szerint 954 ember élt Spinalongán ilyen körülmények között.

1936-tól azonban mindez megváltozott, amikor egy húsz éves, harmadéves joghallgató, Epameinondas Remoundakis elkapta a betegséget, és ő is Spinalonga szigetére került. Elhatározta, hogy emberhez méltóbb körülményeket teremt a szigeten élő embereknek, és amíg tudott, ennek megvalósításán dolgozott. Az irányításával kijavították, kimeszelték a házakat, utakat és mosdókat építettek, sőt mozi, színház, és kávézó is készült. Az utcákon lemezjátszókról zene szólt, dísznövényeket és gyümöcsfákat ültettek, az élet egy csapásra megváltozott.

Remoundakis segítségével az emberek megértették, hogy van még értelme az életüknek, és amíg csak lehetett, megpróbálták tartalommal kitölteni azt. A mindennapok elkezdtek hasonlítani arra, amit a szörnyű betegség miatt ide kényszerült emberek maguk mögött hagytak.

A fiatal joghallgató mellett a Spinalongán élőknek egy pap segített évtizedekig, aki bár maga nem szenvedett a betegségben, de életét a sziget lakóinak szentelte. Miután 1948-ban végre felfedezték a kór ellenszerét, a Spinalongán, azaz a leprások szigetén lakók száma egyre csökkent. Végül az utolsó 20 itt élő, leprától szenvedő beteget az athéni leprakórházba szállították, és 1957-ben teljesen megszünt létezni a telep. Spinalonga utolsó lakója, a sziget papja 1962-ben hagyta el az erődöt.

A Spinalonga erődsziget (Kalydon) néhány évvel később bárki számára szabadon látogatható vált, és ahogyan az idegenforgalom egyre jelentősebbé vált Kelet-Krétán, úgy nőtt az érdeklődés az egykori velencei erőd, a leprások szigete iránt is. Az erődöt a helyi önkormányzat látogatható állapotba hozta, ám egy valamivel senki nem számolt: az elhunytak sírjai közé sokáig be tudtak merészkedni az ide látogatók is. A felügyelet nélkül bóklászó turisták közül többen csontokat gyűjtögettek, felhalmozták az épületekben, mígnem a helyi önkormányzat vetett véget ennek: a sírokat lezárták és hozzáférhetetlenné tették, valamint információs pontokat állítottak a szigetre.

Információk a Spinalonga szigetről (Spinalonga Fortress), amit érdemes tudni róla

Napjainkra Spinalonga Kréta sziget északkeleti régiójának egyik legkedveltebb történelmi látnivalója lett, naponta átlagosan ezernél is többen látogatják. A hajók kiindulási helytől függően félóránként-óránként indulnak folyamatosan az erőddel éppen szemben fekvő Plaka kikötőjéből, a közeli Eloundából, illetve Lassithi régió központjából, Agios Nikolaos kikötőjéből.

A hajóút árak egyéni utazással általában Plakából a legolcsóbbak, kb. 15-20 Euro/ fő, Eloundából jellemzően kb 25-30 Euro / fő, Agios Nikolaosból hajótól függően 20-40 Euro / fő. Fontos tudnivaló, hogy a taxi hajóút a szigetre a legtöbb esetben még nem tartalmazza a Spinalonga erődbe való belépési díjat! Az utazási irodás fakultatív programok ettől eltérő egyedi árszabást alkalmazhatnak a transzfer, idegenvezető, stb költségek miatt.

Spinalonga belépődíj, jegyek erődbe (2026)

• Felnőtt jegy és belépődíj: 20 Euro / fő
• Kedvezményes jegy és belépődíj 65 év feletti nyugdíjasoknak: 10 Euro.
• EU tagországban élő 25 év alatti fiataloknak és gyerekeknek a belépés ingyenes.

A fenti jegyárak csak az erődbe a belépődíjak, amit a bejáratnál kell kifizetni – a hajóút, vízitaxi ezen kívül plussz tétel, amely az adott hajótársaságtól, ill. a kiindulási ponttól is függ.

Nyitva tartása

• Április 1 – október 31-ig, 8:30 – 18:00-ig
• A Spinalonga azon görög múzeumok és régészeti helyek közé tartozik, amelyik keddenként is nyitva.

Fontos, hogy ez a kelet-krétai látnivaló téli időszakban, november 1 – március 31 között zárva tart, így téli szezonban nem látogatható (ilyenkor csak egyedi kérésre és nagyobb csoportoknak nyithatják meg).

Az erőd bejárata a jellegzetes kör alakú bástyánál található, ahol a hajók is kikötnek, és ahol egy kis kioszkban a jegyet is meg lehet vásárolni. Mivel sok helyen nincs természetes árnyék, fejfedő feltétlenül ajánlott a sétához, ugyanis körben egy sétányon teljesen megkerülhető. Spinalonga sziget egykori lakóépületei, a ma már romos állapotú házak, a velencei és török korok építményeinek zöme Plaka felé néz, míg a sziget külső oldala a vastag várfalon belül leginkább sziklás, nincs beépítve.

Fürdésre a sziget körüli a tenger kevéssé alkalmas a köves, sziklás part miatt, de aki a hőségben mégis fel szeretne frissülni, azok számára kineveztek egy kis strandot Spinalonga beach (görögül Παραλία Σπιναλόγκα) néven a bejárat közelében. A gyakori hőség miatt sokan egyszerűen a kikötőben fürdenek egyet az erőd megtekintése után, ahol viszonylag sekély és nyugodt a víz.

A Spinalonga könyv: Victoria Hislop – A Sziget

A kelet-krétai Spinalonga erőd újkori népszerűségéhez Victoria Hislop 2005-ben megjelent könyve, A Sziget is hozzájárult. Az angol írónő könyve azon időszakról mesél el egy családi történetet, amikor a helyet már Leprások Szigeteként ismerik, és a betegséggel élők népesítik be az egykori velencei erődítményt. Victoria Hislop Spinalongáról szóló könyvét magyar nyelvre is lefordították, számos hazai könyvesboltban kapható.

A könyvet érdemes elolvasni akár látogatás előtt, akár utána, mert ugyan fiktív történetről van szó, de egészen jól érzékelteti a hely drámaiságát egy megható családi történeten keresztül.

A regényből TV sorozat is készült, melyet az eredeti helyszíneken vettek fel 2009-ben, és ‘To Nisi’, azaz ‘A Sziget’ névvel tűzték műsorra Görögországban.

Egyéb nevek, írásmódok térképeken: Σπιναλόγκα, Kalydon, Kalidon, Spinalonga Venetian Fortress, Island of Lepers