Kréta a madárfigyelők egyik legjobb helye Görögországban, ugyanis több mint 400 különféle madárfaj él a szigeten!

Még ha nem is madárfigyelésre érkezik valaki, bizonyos helyeken járva akkor is feltűnhet neki, hogy Kréta milyen gazdag a különféle madarakban. A legtöbbet látott madárfajok a különféle sasok és sólymok, a sirályok, galambok, vércsék, és a számos énekesmadár. A madarak a sziget kultúrájában már az ókortól kezdve jelen voltak, foglyok és pávák ábrázolását mínoszi vázákon is megtalálták.

A sziget vízi madarainak jellegzetes képviselői a kócsag, a vöcsök és a szürke liba, melyekkel Kréta édesvízi élőhelyein találkozni, pl. a Kournas-tó (Kournas Lake) körül vagy víztározók környékén.

Amit Krétán nyaralva kifejezetten érdekes megfigyelni, hogy a sziget hegyvidékes, sziklás ormokban és magaslatokban bővelkedő mivolta miatt kifejezetten sok a különféle nagy ragadozómadár. Fenséges, és gyakran igen tekintélyes méretű sasok keringenek a sziget szurdokai és a hegyek fölött, elsősorban a felfelé szálló légáramlatokat elkapva.

Kréta legérdekesebb madarai: sasok, sólymok, keselyűk

A krétai sasok egyik képviselője a szirti sas (Aquila chrysaetos), mely Görögországban már rendkívül ritka madár, azonban Kréta szigetén még fészkel belőle néhány. Az akár két méteres szárnyfesztávolságot is elérő madár barnás színezetű tollazatával az egyik legszebb a sasféle, súlya 3-4 kg.

Krétán megpillantható a kecses eleonóra sólyom (Falco eleonorae), és a világ leggyorsabb madara, vándorsólyom (Falco peregrinus) is. Utóbbinál nincs gyorsabb állat a földkerekségen, ugyanis áldozatuk üldözése közben dokumentáltan akár 320 km/h sebességgel is képesek zuhanórepülésben suhanni. A sólymok kisebb méretűek ugyan, mint a sasok, ám sok példány szárnyfesztávolsága meghaladja az egy métert is.

Egy Európában rendkívül ritka madár, a szakállas saskeselyű (Gypaetus barbatus) néhány példányát is időről-időre megfigyelik Krétán, amint a szelek szárnyán a levegőben vitorlázik. Olyannyira ritka, hogy szerte Görögországban szinte csak itt látható egy-egy példány, a mediterrán szigetvilágból az elmúlt évtizedekben teljesen eltűnt. Méretére jellemző, hogy még egy átlagos példánynak is több mint két és fél méteres a szárnyfesztávolsága!

A szakállas saskeselyű kifejezetten szépnek számít a keselyűk között, ugyanis tollazata meglehetősen dús még nyaktájékon is, és távolabbról az avatatlan szemeknek könnyű összekeverni egy igen nagy méretű sassal. Közelebbről színesebb mivolta – fekete szárnyak, gyakran világosbarnás-bézses mellkas és lábak, sokszor szinte fehér tollazatú fej – azonban elárulja származását és különlegességét.

Krétán a fakó keselyű (Gyps fulvus) megpillantása jóval gyakoribb, mint az elegáns saskeselyűé, mivel velük a madárfigyelők Kréta több sziklás hegyvidékén is rendszeresen találkozhatnak. A levegőben messziről is viszonylag jól látni, ugyanis alakja tipikus keselyűforma, ráadásul ők sem kicsik: hosszuk egy méteres, kiterjesztett szárnyuknak fesztávolsága pedig akár 280 centiméteres. A fakó keselyűk a legnehezebb repülő krétai madárnak számítanak, súlyuk akár 8-11 kg is lehet. Dús középbarna tollazata éles kontrasztban van szinte fehér, kopasz nyakával és fejével.