Eleftherios Venizelos (1864 – 1936), politikus

A modern Görögország atyjának is hívott Eleftherios Venizelos egy Chania melletti faluban született Krétán, 1864-ben. A görög liberális párt színeiben többször is az ország miniszterelnökévé választották, és kulcsszerepe volt a török elnyomás utáni Görögország újjáépítésében.

Eleftherios Venizelos a fiatalkorát Krétán töltötte, és a sziget török uralma miatt hamar a politikai életbe csöppent. A fiatalember többször részt vett a Chania környéki törökellenes lázadásokban, a közeli Akrotiri félsziget számos alkalommal szolgált az ellenállás egyik bázisaként. Buzgalmával és hősies megmozdulásaival hamar tiszteletet vívott ki bajtársai körében, és a nép az ellenállás egyik vezéralakjaként kezdte emlegetni.

Kréta török uralmának végén igazságügyminiszteri pozíciót kínáltak fel neki, melyet ő el is fogadott, és éveken át ebben a tisztségben tevékenykedett. A sziget vezetésével és a puhának bizonyuló reformokkal egyre elégedetlenebb Eleftherios egy idő után nyíltan ellenszegült miniszter társainak, és fellázadt ellenük. Az események folytán néhány évvel később Kréta szigete így hivatalosan is csatlakozhatott az újra egyesülő Görögországhoz, és végre lezárhatta a török elnyomás okozta évszázados sebeket.

Eleftherios Venizelos

Venizelos az országos politikában is szerepet vállalt, két periódusban összesen tizenöt évig volt az ország miniszterelnöke. Elnöksége alatt az ország területét is jelentősen növelte, a szomszédos országokból kiszakítva és Görögországhoz csatolva azokat. Évekkel később ezeket a területeket ugyan a görögök elvesztették, ám az erős kezű, fejlődéspárti miniszterelnök kivívta népének tiszteletét.

Rendkívül mozgalmas és feszült évek után, Párizsban hunyt el 1936-ban – végső nyugalomra szülőhelyén, a nyugat-krétai Chania közelében helyezték.

Emlékét ma pénzérmék, szobrok, festmények őrzik szerte Görögországban, valamint nevében az Athéni Nemzetközi Repülőtér is.