Híres krétaiak

Az ifjú Mikis családja sokat költözött, megfordultak között Kefalónia szigete mellett Patras, Pyrgos, Tripoli városaiban is. Az utazások alatt dalokkal foglalta el magát, ekkor írta meg első műveit is – bár a kottákat ugyan papírra vetette, ám hangszerei ekkor még nem voltak. Évekkel később, a görög polgárháborús időkben aktív szerepet vállalt, mígnem elfogták és börtönbe vetették. Szabadulásakor Athénba ment, ahol beiratkozott a konzervatóriumba, és éveken keresztül zenei tanulmányokkal foglalta el magát. Miután végzett, a krétai Chaniába utazott, ahol megalapította első zenekarát.

Krétán nősült meg, majd négy évvel később feleségével Párizsba utazott, hogy tovább csiszolja tehetségét. A francia városban eltöltött évek végére már a legjobb európai zeneszerzők között emlegették. 1960-ban tért vissza Görögországba, és a görög irodalom felé fordult: ismert műveket zenésített meg olyan kreativitással és a művek iránti alázattal, hogy egy csapásra ismert lett saját országában is.

Ezután politikai szerepet is vállalt, ám ez a későbbiekben visszaütött: a politika által kettészakított Görögországban több művét is betiltották, nem játszhatták sem rádiók, sem színházak.

1964-ben viszont páratlan lehetősége adódott: rábízták a Zorba, a görög c. film zenéjének elkészítését. A film igazi világsiker lett, amiben Mikis Theodorakis különleges zenéjének is nagy szerepe volt: a híres Szirtaki tánc dallamait a régi krétai dallamok inspirálták.

Néhány évvel később Görögországban még mindig diktatúra volt, ő pedig a szabadság élharcosaként nemkívánatossá vált, és ismét letartóztatták: szabadulásakor Franciaországba szökött, ahová felesége és két gyermeke is követte.

Európát körbejárva az emberi jogok mellett foglalt állást, amivel rengeteg görög szimpátiáját elnyerte, valóságos hősként kezdte a nép emlegetni. Utazási közben nem hagyta abba a zenék szerzését, több tucatnyi művet vetett ekkor papírra. 

A diktatúra bukása után, 1974-ben visszatért Görögországba, és ott folytatta zeneszerzői tevékenységét. Baletteket és operákat írt, melyeket széles közönség előtt mutattak be. Zeneművei öt, jól elkülöníthető ciklusra különíthetőek el, melyek egy-egy nagyobb korszakot fémjeleznek az életében.

Több alkalommal is kitüntették, az emberi jogok melletti kiállásáért és a páratlan zenei karrierjéért egyaránt. A 2000-es évek végétől fokozatosan visszavonult a nyilvánosságtól, újabb zenekét már nem szerzett, és visszavonultan él a családjával.